Mit jelent az xG – és hogyan működik?
Az xG, vagyis az expected goals – magyarul várható gólok – azt méri, hogy egy adott lövés az elrúgás pillanatában mekkora valószínűséggel eredményez gólt. Nem azt, hogy gól lett-e belőle, hanem hogy átlagosan mekkora esély volt rá abból a helyzetből.
A modell több százezer korábbi lövés összegyűjtéséből épül fel. Minden lövéshez hozzárendelnek egy 0 és 1 közötti számot.
Ha egy lövés xG értéke 0,3, az azt jelenti, hogy 10 ilyen lövésből átlagosan 3 lesz gól. Egy tizenegyesnél ez az érték körülbelül 0,8. Miért nem 1? Egyszerűen mert nem minden tizenegyes megy be. Egy szöglet utáni fejes a kapu előtt 0,1 körül van – valószínű, hogy elmarad a gól, de nem lehetetlen.
Amit a modell figyelembe vesz: a lövés helye, szöge és távolsága a kaputól. Amit szándékosan nem vesz figyelembe: ki rúgta, milyen formában van, milyen védő állt előtte. Ez teszi összehasonlíthatóvá.
Nem minden lövés egyforma
Sokszor használják, hogy "adott csapat 20-szor lőtt kapura", de lövésszám önmagában félrevezető, mert nem minden lövés egyforma.
- Van lövés, ami nem talál kaput.
- Van, ami a védő lábában áll meg.
- Van, amikor egy ziccerben a csatár fölé lövi.
Mindhárom lövés – mégsem ugyanazok. Az xG pontosan ezt a különbséget próbálja megragadni: nem azt számolja, hányszor lőttek, hanem hogy mekkora esély volt gólt szerezni az adott helyzetből.
Egy BL-döntős példa – mit mondott valójában az xG?
A 2022-es Bajnokok Ligája döntőjében a Liverpool 24-szer lőtt kapura. A Real Madrid mindössze 4-szer. A végeredmény: Real Madrid 1, Liverpool 0. A lövésszám alapján ez botrányos igazságtalanság. De az volt?
Az xG-alapú eredmény: Liverpool 1,5 – Real Madrid 0,9. Tehát az xG alapján a Liverpool valóban jobban játszott – de a különbség közel sem akkora, mint a lövésszám mutatja.
Sőt, ha csak a nagy helyzeteket nézzük (ahol az xG értéke legalább 0,4, vagyi 10 ilyen helyzetből 4 gól szokott születni), az arány megfordul: Liverpool 1, Real Madrid 3. Thibaut Courtois briliáns volt, de a Madrid is háromszor jutott el igazán veszélyes helyzetbe. Ezért nem volt botrányos az eredmény.
Mire jó az xG – és mire nem?
Az xG legnagyobb értéke az, hogy hosszú távon jobban jelzi egy csapat valós teljesítményét, mint az eredmények. Ha egy csapat hetek óta 2,5 xG-t termel meccsenkénti 0,5-tel szemben, de mégis veszít, az valószínűleg nem fog sokáig tartani. A statisztika azt mondja: ez a csapat jobban játszik, mint amit az eredmények mutatnak.
De egyetlen meccs xG-je még semmit sem bizonyít. A modell igazsága főleg nagy számokban mutatkozik meg. A világ legjobb csatárai rendszeresen felülteljesítik – egyszerűen azért, mert jobbak az átlagnál. Messi a 2014-15-ös szezon óta szinte minden évben több gólt lőtt, mint amennyit az xG-je előrejelzett. Ez nem a modell hibája – hanem az egyéni zsenialitás megnyilvánulása.
Mit nem lát az xG?
Ez a legfontosabb kérdés – és amit a legtöbb xG-vita kihagy.
Gondolj Virgil Van Dijkra: amikor védekezik, lehet, hogy arra szorítja az ellenfelet, hogy rosszabb szögből, rosszabb helyzetből lőjön. A helyezkedése, a testtartása, a párharckészsége és a gondolkodása mind azt célozza, hogy az ellenfél xG-je minél alacsonyabb legyen. A számokban ez nem jelenik meg – de a hatása óriási.
Vagy gondolj arra, amikor egy játékos szűk helyre, nehéz szögből passzol be egy gólt előkészítő labdát. A sima mérések egy gólpasszt regisztrálnak. De nem látja, milyen szűk helyre kellett bemenni, milyen szögben állt a lába – azt, hogy 10 játékosból 9 elvétette volna. Luka Modric a 2021-22-es BL-negyeddöntőben a Chelsea ellen bal szélről, jobb külsővel passzolt Rodrygo lábára – egy gólpassz a statisztikában, egy pillanat, amit nem ír le egyetlen szám sem.
Az adatok nem helyettesítik a szemet – hanem kiegészítik. Ahogy Rafa Benítez fogalmazott: "Az első, amire figyelek, mindig a megérzésem. Utána összehasonlítom a statisztikával."
xG, xGOT, PPDA és a többi modern statisztika
Az xG nem áll egyedül.
Van egy fontos kiegészítője: az xGOT (expected goals on target) – a kapura tartó lövések várható gólértéke. Ez már nem csak a helyzetet méri, hanem a lövés minőségét is. Nem mindegy ugyanis, hogy egy szabadrúgást egy utcáról berángatott átlagember lő, vagy Szoboszlai Dominik. A helyzet értéke azonos (ugyanaz a távolság, labda vagy sorfal) – de a lövés értéke teljesen más.
Mellettük ott van az xA (expected assists), ami azt méri, mekkora valószínűségű gólhelyzetet hozott létre egy passz. Az xT (expected threat) azt mutatja, mennyivel nőtt a gólveszély, amikor a labda egyik pontról a másikra mozdult. A PPDA (passes allowed per defensive action) egy csapat letámadásának intenzitását méri: minél alacsonyabb, annál agresszívabban nyomja az ellenfelet a csapat.
Miért érdemes ismerned az xG-t VB-meccseken?
A világbajnokságon rendre születnek meglepő eredmények – kis csapatok vernek nagyokat, favoritok esnek ki az első körben. Az xG itt is segít – de óvatosan kell bánni vele.
Egy csapat 2-3, vagy akár több meccsen is simán felülteljesíthet. Ha a kedvencünk 0,5 xG-vel nyeri meg az első három meccsét, az még nem jelenti, hogy rosszul játszik – lehet, hogy a kapus brillíroz, vagy éppen szerencsések a gólok. Az xG inkább jó fokmérője annak, hogy hova tart egy csapat – nem annak, hogy holnap mi fog történni.
Ha egy csapat meccsről meccsre 2,0 xG-t termel és kiesik, érdemes megnézni, miért nem jönnek a gólok – mert a teljesítmény jobb, mint az eredmény mutatja. Ha viszont 0,5 xG-vel jut a negyeddöntőbe, ott valószínűleg máshol kell keresni az okokat.
Az xG nem veszi el a foci varázsát. Épp ellenkezőleg: mélyebbé teszi azt, amit látunk.